2010. október 4., hétfő

18. hét - Kislány!!!

Gratulálunk – elérkeztél a félidőhöz! Ez egy kritikus időszak a baba érzékszervi fejlődésében, mégpedig az agyi területeken.  Amennyiben kislányt vársz, petefészkeiben jelenleg hat millió petesejt van. Ez a mennyiség a szülés idejére egy millióra csökken. A tejfogcsírák mögött fejlődni kezdenek az állandó fogak csírái is. Most már biztosan érezhetők a magzatmozgások. Ezek először csak vibrálásnak tűnnek, mintha egy pillangó szorult volna a pocakba, vagy buborékok szállnának felfelé. A méhboltozat lassan eléri a köldök magasságát.

Már azt sem tudom, mi van veled pici babám. Mikor is éreztelek utoljára? Tegnap? Vagy ma? Nem is tudom... Talán megsértődtél rám? Tudom nem figyeltem rád. Csak a tanulás, meg a munka. Tudom. Bocsáss meg nekem, itt vagyok! Hol vagy kicsi csillagom, galambom, merre jársz? Csak nem tűntél el? Gyere szólj hozzám, kicsi szentem!
De a kis bogárka csak akkor enyhült meg irányomban és kezdett újra élénken ficánkolni, amikor apukájával a barkácsáruházban a leendő bölcsője felett tanakodtunk.
Hát mégiscsak itt vagy, én kis drágám! Hála az égnek, te kis huncut!

"Hát ki vagy, te embriócska?
Benti Lujza? Benti Jóska?
Mutasd, mid van, mert ez minket érdekelne némileg.

Bökdösésre, vizslatásra
forgolódó kisbabácska,
tárd fel titkod itt az undok ultrahangos néninek.

Elvagy jól a benti léttel?
Mit forgatsz fél centiméter
átmérőjű kis fejedben, ó, miféle turpisat?

Magzatocskám, csöppnyi kincsem,
hát mutasd, hogy van vagy nincsen!
Megmutatta! Megmutatta? Hol mutatja? Á! Nicsak."


Varró Dániel: Kíváncsiskodó

Kislány lesz! Kislány! Kislány! Kislányunk lesz!
A Gyógyír Nonprofit Kht. lépcsőházában egymás nyakába borultunk a férjemmel.
Ó, én édes Istenem! Nem lehet már boldogabb napom!
Földöntúli öröm volt tudni a titkot, a csodát. A babából, aki eddig nemtelen, személytelen halacska volt a hasamban, egyszeribe hús vér kislány lett, copfokkal és becenévvel, kis ruhákkal és játékokkal. Az információ hallatán képzeletemben új mélységek és magasságok tárultak fel.
A férjem is úgy örült. Bár tudom, hogy szeretne egy kis focist, de csak ennyit mondott: ha olyan szép lesz, mint te vagy, akkor nem aggódom. :)
Hát, most mondjátok meg, elolvadok, úgy szeret!

Az öröm határtalan volt. Pontosan olyan határtalan, mint ha az derült volna ki, hogy fiú. Igaz, hogy ez a kislány, most még csak csontváznak látszott a monitoron, de egy ugyancsak hajlékony és virgonc csontváznak. A lábujjait kóstolgatta a kis tornász. Majd cumizott egy kicsit, épp mikor a sztárfotó készült.

Babaadatok:
A fejátmérője: 42mm, a haskörfogata: 127mm, a combcsontja: 29mm

A súlya kb 240g - majdnem annyi mint egy kockaráma
Szabályosnak imponáló agy- és arckoponya, agyszerkezet, és testkontúrok. Gerinc párhuzamos, követhető, ritmusos szívműködés 140/min, négy üregű szív, négy végtag ábrázolódik - igazán szívet melengető szöveg
A képen az a fehér karika a buksi feje, a törés az orra, befelé a kis fehér vonal a fogsora, az orra fölötti folt az ökölbe szorított keze, elmosódottan, de a szeme és a válla is kivehető.


Újra, meg újra felidéztem az UH képeit. Az ökölbe szorított kis kezecskét, a lábát az égbe nyújtva, a pici kis ujjacskákat, a csigolyák szigorú rendjét, a pisze orrát, a nagy pocakját.
Ó, milyen boldognak is tűnt! 
A mi babánk. A mi boldog, ficánkoló kisbabánk!


1 megjegyzés:

  1. Jaj de jó újraolvasni ezt a bejegyzést most a második babvárásomnál is! Egészen áthatott ennek az apró életnek a hihetetlen csodája! Nagyon köszönöm most ezt a posztot itt a 19. héten, a mi genetikai ultrahangunk előestéjén!:)

    VálaszTörlés